Krízishelyzetben lévő gyermekek különböző módon reagálhatnak: az alvászavarok, evészavarok, regresszív viselkedés (korábbi életkornak megfelelő viselkedéshez való visszatérés, például ujjszopás, ágybavizelés stb.) mellett, az egyik út, hogy a történtek hatására a gyermek magába forduló lesz, elzárkózik a kapcsolódási lehetőségektől, arca kifejezéstelen, tekintete üressé válik, szemkontaktust nem vagy csak nehezen vesz fel. A gyermek szokatlanul félénk, riadt, túlérzékeny lesz a környezeti hatásokkal szemben. Könnyen bizalmatlanná válik a hozzá közel állókkal, félhet magától a szülőtől, vagy bizonyos típusú emberektől, akik a bántalmazóra, vagy bizonyos helyzetektől, amelyek a bántalmazás helyzetére emlékeztetik.

Ennek az ellenkezőjét is tapasztalhatjuk, amikor a gyermek feltűnően készséges, túlságosan alázatos vagy engedékeny lesz. Előfordulhat, hogy a gyermeknél váratlan, válogatás nélkül figyelmet követelő, ún. acting out viselkedést tapasztalunk, amely mellett túlzott éberség, vibráló, agresszív kitörések jelentkezhetnek.

Iskoláskorban fontos észrevennünk, ha nem szívesen megy haza, vagy menekül otthonról, nagyon korán érkezik az iskolába és utolsóként távozik, ami szintén jelezheti az otthoni problémákat. Megkezdődhet a droghasználat, depresszió, bűntudat, szégyenérzet kísérheti a váratlanul bekövetkező viselkedéses változásokat, egészen az önsértésig, öngyilkossági késztetésig vagy akár a kísérletig is. Megrázóan ábrázolja ezt a Kontroll nélkül c. film, amelyről Dr. Máté Gábor pszichiáter ebben a videóban beszél.

A gyermekközösségben a kortárs helyzetekből való kivonulás, mindenen kívül maradás, elutasítás, gyakran koraérett magatartás a jellemző. Hamarosan beszűkül a kapcsolat a kortársakkal, barátokkal, új kapcsolatok kiépítésének képtelensége lép fel. Általában kialakul a passzivitás az iskolai és egyéb programokkal szemben, koncentrálási, tanulási nehézségek, motiválatlanság, iskolai teljesítmény hirtelen hanyatlása jelentkezhet.

A veszélyeztetettség okozta szélsőséges stressz tehát olyan negatív következményekkel járhat a gyermek személyiségfejlődésében és viselkedésében, melynek során olyan fokú szorongás léphet fel, ami miatt komoly tanulási és figyelemkoncentrációs problémák jelentkezhetnek, ezen tünetek hirtelen megjelenése esetén elsősorban az elfogadó, támogató attitűd alkalmazására lenne szükség a pedagógus részéről. A teljesítmény merev, és mindenekelőtt való követelése esetén a pedagógus is nehezítheti a gyermek hétköznapjait, hiszen
egyedül képtelen változtatni helyzetén és így gyakran veszélyeztetettsége mellett további teherként nehezedik rá az iskolai teljesítményromlás, és annak másodlagos következményei: az osztályban, közösségben elfoglalt helyének megváltozása, a bizalomvesztés a pedagógus részéről és az ezek következtében fellépő önbizalomhiány, önértékelési problémák. Ilyen esetben azzal segíthetünk, hogy ha időt adunk a gyermeknek feladatainak elvégzésére, segítjük esetleges lemaradásának csökkentésében, miközben továbbra is elfogadásunkról, támogatásunkról biztosítjuk, elért eredményeitől függetlenül. 

A pedagógus kötelességeiről és lehetőségeiről a következő leckében lesz szó.

Felhasznált irodalom:

Hajdú, K. (2021). Mentálisan sérülékeny szülők gyermekeinek támogatása a gyermekvédelmi rendszerben. In F. Lassú, Zs., Frankó, A., Kaposiné, Cz. A. és Kormos, P.  (szerk.): Gyermekek mentálisan sérülékeny családokban. Kézikönyv segítő szakemberek számára. Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Budapest, 299-326.

Kemp, A. (1998). Abuse in the family. An introduction. Publisher, Brooks/ Cole.

Révész György (2004). Szülői bánásmód - gyermekbántalmazás. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.

 

Utolsó módosítás: 2023. augusztus 18., péntek, 11:30