Bipoláris zavar

Tünettan

A bipoláris zavar előfordulásának esélyét az élet folyamán 1%-ra becsülik a nemzetközi statisztikák, ugyanakkor a bipoláris betegségek előfordulása Magyarország felnőtt lakosságában a világon a legmagasabbak közé tartozik: az egész élettartamra vonatkoztatva 5,0%. A megbetegedés azonos arányban érinthet férfiakat és nőket, bár egyes típusai a nők körében gyakoribbak, mint férfiaknál.

A bipoláris zavarok a jelenlegi diagnosztikai szempontok szerint összetett betegségnek tekinthetők, amelyek számos, különböző formában jelenhetnek meg. A hangulatingadozások gyakorisága és intenzitása (a depresszió és a mánia között) egyénenként nagyon különböző lehet. A depresszió tüneteit már leírtuk az előző leckében. Ebben a videóban Helen M. Farrel magyarázza el a bipoláris zavar lényegét.

A bipoláris zavar olyan állapot, amiben a beteg lényeges hangulatváltozásai huzamosan hetektől hónapokig terjedhetnek. A bipoláris zavar típusától függően a depressziós fázist azonnal vagy egy „normális”, kiegyensúlyozott, hangulati szakasz után követi a felhangolt, mániás fázis, ami lehet enyhe, vagy épp olyan súlyosságú és veszélyeztető hatású, mint a lehangoltság állapota. Ezek a hangulatváltozások nem tekinthetők skizofréniának, skizoaktiv rendellenességnek, pszichotikus zavaroknak vagy téveseszméknek. A tünetek semmilyen helyettesítő szer közvetlen pszichés mellékhatásának nem tudhatók be (például kábítószer, gyógyszerfüggőség, más kezelés), sem egy általános betegségi állapotnak. A hangulat zavara elég komoly ahhoz, hogy jelentősen csökkentse a munkára való alkalmasságot, a szokásos társas viselkedést vagy a másokkal való kapcsolatokat, vagy kórházi kezelést tesz szükségessé, nehogy másokban vagy magában kárt tehessen, vagy pszichotikus tünetek lépnek fel. A hangulatzavarok nem egyenes következményei valamilyen
szer szedésének, például altató tabletták vagy receptre kapható amphetaminok, azonban alkoholfüggőség lehetséges, különösen a mániás fázisokban.

Érzelmek

• Egy ideje fennálló abnormálisan és tartósan emelkedett hangulat, átható ingerelhetőség, minimum egy héten át (vagy időtartamtól függetlenül, ha kórházi elhelyezést igényel).
• Túlzott önértékelés, nagyzolás, illetve nagyzási tévképzetek

Viselkedés

• Beszédesebb, mint a szokásos, kényszert érez, hogy folyamatosan beszéljen
• Megnövekedett célirányos aktivitás (akár szociális területen, munkában, iskolában vagy szexuálisan) vagy pszichomotoros felhangoltság
• Túlzott bevonódás olyan örömteli cselekvésekbe, amelyeknek valószínűleg lesz negatív következményük (például kontrollálatlan költekezés, meggondolatlan pénzügyi befektetések, szexuális meggondolatlanság)

Gondolkodás

• Gondolatok viharzása vagy a gondolatok versengésének szubjektív érzete
• Nyugtalanság (például nem fontos vagy irreveláns külső ingerek túl könnyen elvonják a figyelmet) szórt figyelem

Testi reakciók

• Csökkent alvásszükséglet (például: háromórai alvás után kipihentnek érzi magát) vagy állandó elalvási nehézség

A bipoláris zavarok hatása a gyermekekre

A biporális zavarokban szenvedő szülők gyermekei erősen ingadozó hangulatállapotokat élhetnek meg, amit az aktuális alkohol- vagy kábítószerfüggőség még tovább fokozhat. Még a nagyon fiatal gyerekek legtöbbje is azt állítja, hogy egészen biztosan észreveszi szülei viselkedésének változását. Megfigyelhetik például, ahogyan anyjuk/apjuk túlságosan barátságos, vicces, adakozó lesz az idegenekkel. Észrevehetik, amikor a szülők például olyan szavakat és kifejezéseket használnak, olyan kérdéseket tesznek fel, amilyeneket stabil állapotukban nem alkalmaznának. A mániás időszakban a gyerekek szüleik olyan cselekvéseivel kerülnek szembe, amelyek teljesen kiszámíthatatlanná teszik az életüket, például amikor a szülők eljárnak hazulról, nem alszanak, hangosak, nyugtalanok, sőt agresszívek. Az

c. film "Grace" epizódjában az anya ilyen veszélyeztető magatartást mutat.

Az elején a mániás viselkedés mókás lehet a gyermek számára, mert azt kapja, amit szeret, de a reakciók intenzitása nagyon ijesztővé válhat. Egy idő után ez nagyon fárasztó lesz, különösen, ha a gyerek kicsi, és arra kényszerítik, hogy kövesse a szülők aktivitását. Nagyon hamar észreveszi, hogy anyu/apu nem tartja be az ígéreteit, az ő kívánságai nem teljesülnek. Az életük veszélybe kerülhet. A szülők elfelejthetnek gondoskodni a gyerekről, nem etetik megfelelően, nem követik az elemi biztonsági szabályokat (például: hagyják túl hosszan időzni a hidegben, megfelelő kabát, kesztyű nélkül). Nincs rendszer a mindennapi életben. A fokozódó türelmetlenséget követheti a gyerek felé irányuló agresszió, különösen, ha a gyerek megpróbálja korrigálni a szülőt.

Amint az érintett szülő kezdi elveszteni „kontrollját” és különös dolgokat produkál, a gyerekek néha a szülő helyett is szégyenlik magukat illetve a szüleiket. Ha a gyerek elutasítja a részvételt, nem követi a szülőt, legtöbbször verbális agresszióval találkozik. És néhány alkalom után minden az ellenkezőjére fordul. A szülők kiabálnak, nevetnek, énekelnek, adakozóvá válnak, de agresszíven is viselkednek. A depressziós szakaszban azután fáradttá, enerválttá, motiválatlanná válhatnak. A szomorúság az arcukon, a mozgásukon látszik. Ha nincs másik felnőtt a családban, a gyermek magára hagyott, veszélyeztetett helyzetbe kerülhet. Mindkét fázisban elhanyagolják igényeit. A reakciók egymásnak ellentmondóak és a gyermek számára nehezen érthetők, változékonyak a nagyfokú nyugtalanságtól, robbanékonyságtól, a szomorúságig, depresszióig bezárólag. Ezt a nem megjósolható viselkedést a gyermek nehezen követi, saját viselkedése is kiszámíthatatlanná válik. Emellett a szülő viselkedése folyamatosan áthágja a gyermek személyes határait. Ezek a gyermekek generalizált szorongásos zavart és bizonytalan kötődést mutathatnak.

A nagyobb gyermek saját lelkének védelme érdekében egy fantáziavilágot teremthet, ahol minden úgy van, ahogyan ő szeretné, ahol szülei „normálisak”. Az így elképzelt képzetek azonban nem mindig maradnak az egészséges fantáziavilág határain belül, ahol növelik a gyermek kreativitását, egyes arra fogékony gyermekek esetében az ilyen titkos, lehasított, disszociált tudattartalmak leválva önálló életre kelhetnek, létrehozva a többszörös (disszociatív) személyiségzavart.

Felhasznált irodalmak:

Chang, K., Blasey, C., Ketter, T.A., Steiner, H. (2001). Family environment of children and adolescents with bipolar parents. Bipolar Disorder, 2001; 3: 73–78.

F. Lassú, Zs. (2021). A leggyakoribb mentális betegségek jellemzői és hatásuk a gyermekekre. In: F. Lassú, Zs., Frankó, A., Kaposiné, Cz. A. és Kormos, P.  (szerk.): Gyermekek mentálisan sérülékeny családokban. Kézikönyv segítő szakemberek számára. Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Budapest, 33-66.

Kuritárné Szabó Ildikó, Molnár Judit, Nagy Anikó (2018; szerk.). Trauma-eredetű disszociáció: elmélet és terápia. Oriold és Társai, Budapest.

Simeonova, D. I., Chang, K. D., Strong, C., & Ketter, T. A. (2005). Creativity in familial bipolar disorder. Journal of psychiatric research, 39(6), 623-631.

Szádóczky E, Papp Z, Vitrai J. Füredi J. (2000). A hangulat- és szorongásos zavarok előfordulása a felnőtt magyar lakosság körében. Orvosi Hetilap, 2000;141:17-22.