A fogalomhasználat fontossága

Elöljáróban fontosnak tartjuk hangsúlyozni a „mentális betegség” kifejezésre adott elsődleges reakciók, felbukkanó érzések negativitását. A mentális betegség súlyos bélyeg, annak ellenére, hogy az utóbbi években a társadalmi közbeszédben egyre inkább megjelentek a mentális sérülékenység társadalmilag elfogadottabb, modern formái, mint amilyen a kiégési szindróma vagy a depresszió. Az ezektől eltérő betegségek, például a
skizofrénia, bipoláris zavar, szenvedélybetegségek vagy személyiségzavarok említésekor azonban megtapasztaljuk az ismeretek és a nyilvánosság figyelmének hiányát, a társadalmi közönyt vagy a hiányos információkra és előítéletekre építő elutasítást, megkülönböztetést, kirekesztést.

A lenti képen a 2020. júliusi portugál Vogue címlapja látható, amely nagy felháborodást váltott ki, mivel "a mentális betegség NEM divattrend."

(Kép forrása: https://www.creativemoment.co/vogue)

A modern társadalmak általában elutasítják a mentális betegeket, a népesség jelentős része gondolja azt, hogy inkább lakna egy bűnöző szomszédságában, mint egy pszichiátriai betegében.  Ez a megbélyegzettség a beteget és családját, annak partnerét és gyermekeit egyaránt érinti. Nagyon fontos ezért, hogy a mentális betegek családjával kapcsolatba kerülő segítő szakemberek, ennek tudatában, saját előítéleteiket is leküzdve próbáljanak közeledni a családhoz, a gyermekhez, aki maga is szégyenli szülei állapotát, vagy éppen a tabusítás miatt nem is tud róla, mivel a család mindent megtesz, hogy az ne derüljön ki.

A kurzusban a mentális betegség kifejezés helyett sokszor fogjuk a mentális sérülékenység fogalmát használni, amely két oldalról is segíti a család támogatását. Először is kevésbé megbélyegző, és könnyebben elfogadható az érintett szülők számára. Másrészt jobban illeszkedik a mentális betegségek eredetének modern elméleteken és legújabb kutatási tapasztalatokon alapuló megközelítésébe, az ún. stressz-sérülékenység-védő tényezők modellbe, melyet lentebb ismertetünk. Tudjuk azonban, hogy a mentális betegségek „betegségként”, azaz gyógyítható állapotokként való felfogása, a testi betegségekkel kapcsolatosan használt fogalmak analógiás használata (például forróság, gyengeség stb.) segíti a gyermekeknek a mentális zavarok megértését, azok elfogadását és a reményt a gyógyulásban.

A „mentális betegség” kifejezés használata azért is tűnik észszerűnek, mivel a magyar szakirodalom egyáltalán nem használja a mentális sérülékenység fogalmát, a "Gyermekek mentálisan sérülékeny családokban" c. könyv 
2012-ben történt első megjelenése előtt az internet magyar nyelvű oldalain mindössze egyetlen honlapon volt megtalálható a szókapcsolat.

Könyvünk korábbi és legfrissebb kiadása, és a témához kapcsolódó képzéseink, például jelen kurzus által egy küldetést vállaltunk, melyben célunk az érintett, családokkal foglalkozó szakemberek (Jelenlét Program munkatársak, családmentorok, szociális segítők) érzékenyítése, olyan irányú szemléletformálása, mely megteremti a mentálisan beteg szülők gyermekeinek fejlődéséhez optimális légkört. Ezt a légkört azonban nem lehet anélkül létrehozni, hogy ne próbálnánk magukat a mentális betegségeket, és az azzal élőket más szemmel: elfogadóbban és előítéletektől mentesebben látni.

Ezért hangsúlyozzuk a sérülékenységet, amely mindannyiunk emberi jellemzője. Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy mindannyian tapasztalhatjuk a mentális betegségek valamelyikének hosszabb-rövidebb ideig tartó tüneteit, úgy ahogyan lehetünk influenzások vagy szívbetegek, reumások vagy cukorbetegek, akkor könnyebben elfogadjuk azokat az embertársainkat, akik valamilyen mentális betegséggel küzdenek.

Ajánlott irodalmak:

F. Lassú Zsuzsa (2021). Mentális sérülékenység a családban. In: F. Lassú Zsuzsa, Frankó András, Kaposiné Czinkóczki Annamária, Kormos Piroska (szerk.): Gyermekek mentálisan sérülékeny családokban. Magyar Máltai Szeretetszolgálat, pp 17-31.
Harangozó Judit, Sebes Júlia (2009). A pszichiátriai zavarral élőket sújtó stigmáról. Előadás a STIGMA 2009 Műhelykonferencia a Kaposi Mór Oktatókórház Pszichiátriai Osztályának töröcskei Szocioterápiás és Rehabilitációs Részlegén, Kaposvár, 2009. október 16-17.
Saunders, J. C. (2003). Families living with severe mental illness: A literature review. Issues in mental health nursing, 24(2), 175-198.