Szorongásos zavarok

Tünettan

A szorongásos zavarok a leggyakoribbak a populációban és a gyermekre gyakorolt hatásuk sokszor megfigyelhető. Évente körülbelül az emberek 12-18%-ának van szorongásos zavara (nemzetközi adat), azaz nagyon sok gyermek él olyan szülővel, akinek tartós szorongásos tünetei vannak. Ne felejtsük el azonban, hogy a mindennapi stressz és feszültség negatív megélése, az ebből fakadó kimerültség még nem feltétlenül jelent szorongásos zavart, az erős aggódásnak és szorongásnak, amint azt lentebb látni fogjuk, tartósan fent kell állni a diagnózishoz! Emellett az is fontos, hogy a tünetek nem egy másik mentális zavar részei és az állapotot nem valamilyen szer vagy egyéb betegség okozza, ugyanakkor a szorongásos zavarok esetén nagyon gyakori a szerfüggés kialakulása a szorongás érzetének csökkentési kísérletével összefüggésben.

A szorongásos zavarok egy gyűjtőkifejezés, amely magában foglalja a generalizált szorongás, pánikzavar, különböző fóbiák, kényszerbetegség és a poszt-traumás stressz szindróma (PTSD), diagnózisát. Ezek egymással és más betegségekkel is gyakran mutatnak átfedéseket. Mivel ilyen sokféle betegség tartozik a szorongásos zavarok közé, ezért nehéz mindegyikre jellemző tünettant leírni, azonban vannak alapvető jellemzők, amelyek a legtöbb betegségnél megfigyelhetők, eltérő mértékben.

Érzelmek

• Legalább hat hónapon át tartó „erős aggódás és szorongás” különféle események és helyzetek miatt, vagy általában, minden élethelyzetben. (Általában az „erős” úgy értelmezhető, hogy több, mint ami elvárható az adott helyzetben vagy eseménnyel kapcsolatban. A legtöbb ember aggódik bizonyos dolgok miatt, de az aggódás intenzitása megfelel a szituációnak.)
• Az egyén ideges, feszült vagy nyugtalan, erősen fél.

Viselkedés

• A tünetek „klinikailag jelentős szorongás”-t okoznak, vagy a mindennapi élet működtetését zavarják. (Azt, hogy a szorongás klinikailag jelentős-e, a szakember dönti el. Sok ember rendelkezhet a fenti tünetek valamelyikével és olyan jól megküzd vele, hogy képes magas szinten funkcionálni.)
• Jelentős nehézséget okoz a szorongás és aggódás kontrollálása. Ha valakinek nagy küzdelmet okoz a kontroll elnyerése, az ellazulás, vagy a szorongás és aggodalom kezelése, akkor ennek a kritériumnak megfelel.

Testi reakciók

• Könnyen elfárad vagy kimerül
• Ingerlékenység
• Izomfeszültség (ha ez a váll és nyakizmokat érinti, akkor gyakori fejfájás is társulhat hozzá)
• Alvási problémák

Gondolkodás

• Koncentrációs problémák és ebből fakadó emlékezési és tanulási nehézségek

A szülő szorongásos zavarainak hatása a gyermekekre

A szülő szorongásos zavara (a tünetek súlyosságától függően) nagyon gyakran negatívan befolyásolja a gyermekek kapcsolódását és felfedező viselkedését. Jelentős szorongások és aggodalmak között a szülők nem képesek biztonságos kötődést nyújtani, és ennek következménye a gyermekben kialakuló bizonytalan kötődés és szorongás. Szorongásaik következményeként a szülők többnyire túlvédők, korlátozzák a gyermek felfedező tevékenységét. A tanult tehetetlenség értelmében a gyermekek hajlamosak lesznek lemondani a felfedezésekről, mivel a szüleik elijeszthetik őket. A szülő szorongásán keresztül a gyermek képe a világról csupa kockázat és veszély. Ennek következtében a gyermekben kompetenciahiány, önbizalomhiány és szociális elkerülő magatartás alakulhat ki. A kutatások emellett azt találták, hogy a szorongásos zavarokkal küzdő szülők gyermekei kevésbé észlelik a kontrollt a veszélyhelyzetekben, ezért kifejezetten kerülik az új és ismeretlen helyzeteket, gyakrabban alkalmaznak elkerülő stratégiákat a feszültségkeltő problémahelyzetekben, magasabb szintű aggodalom, szeparációs szorongás jellemzi őket, és valószínűbben mutatnak iskolai nehézségeket és testi tüneteket, mint az egészséges szülők mellett nevelkedő társaik.

Felhasznált és ajánlott irodalmak:

Bandelow B, Zohar J, Hollander E, et al. (2002). World Federation of Societies of Biological Psychiatry (WFSBP) Guidelines for the Pharmacological Treatment of anxiety, obsessive-compulsive and posttraumatic stress disorders. Word J Biol. Psychiatry, 2002:3:171-199.

Fellow-Smith, L. (2006). Impact of parental anxiety disorder on children. In Reder, P., McCluer, M and Jolley, A. (Eds.). Family Matters. Interfaces between child and adult mental health. Routledge, New York, NY.

F. Lassú, Zs. (2021). A leggyakoribb mentális betegségek jellemzői és hatásuk a gyermekekre. In: F. Lassú, Zs., Frankó, A., Kaposiné, Cz. A. és Kormos, P.  (szerk.): Gyermekek mentálisan sérülékeny családokban. Kézikönyv segítő szakemberek számára. Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Budapest, 33-66.

Lantos, K., Nagy, L., & Lampek, K. (2015). A szülői bánásmód hatásai a gyermekek szorongás-szintjére és pszichés közérzetére. EGÉSZSÉG-AKADÉMIA, 6(2), 81-90.

Muris, P., Steerneman, P., Merckelbach, H., and Meesters, C. (1996) Parental modelling and fearfulness in middle childhood. Behaviour Research and Therapy, 34, 263-267.

STRELL-ZIMONYI, F., KOVÁCS, A., és MIKLÓSI, M. (2020). A szociális szorongás zavar a fejlődéspszichopatológia tükrében. Neuropsychopharmacol Hung 22.3 (2020): 91-100.